Zuhan az áram ára
Miközben sokan pánikban vannak, még többen számolgatnak az elszálló energiaköltségek miatt, közben hogyan lehet az, hogy zuhan az áram ára? Úgy, hogy nem mindenkinek…
Nézzük kicsit messzebbről a kérdést.
A hagyományos módon elektromos áramot fogyasztó magánemberek számára durván el tudnak szállni az árak, ha az átlag felett fogyasztanak. Emiatt amint az energiaköltségek változása nyilvánosságra került, tömegek fordultak a napelemek felé és rendelték meg a rendszert, hiszen ezzel akár nullázni is lehet a villanyszámlát. A most még érvényben levő szaldó elszámolás lényege ugyanis az, hogy annyiért adjuk el a szolgáltatónak az éppen fel nem használt áramot, amennyiért tőlük vesszük az áramot.
Sokan kérdezik közben, hogy mi lenne, ha kevesebbet vagy többet termelnek az éves fogyasztásuknál.
Ha kevesebbet termelnek, akkor a többit egyszerűen ki kell fizetni az éves leolvasás után. (Természetesen a fogyasztás mennyiségétől függő áron.)
Ha többet termeltünk, mint amennyit fogyasztottunk, akkor a szolgáltató kifizeti nekünk a többlet energia árát. (Személyi jövedelemadóval csökkentett mértékben.) De milyen áron? No ez az a bizonyos áram ár, ami zuhan.
Egy évvel ezelőtt ez az ár még 13,17 Ft/kW volt. Idén július 1-től már 6,15 Ft/kW, augusztus 1-től pedig már csak 5,11 Ft/kW lett az átvételi ár. Mivel ezek törvényileg előírt árak, ez minden energiatermelőre vonatkozik, így mindenkinek alapjaiban befolyásolja a működését, a gazdaságosságát. Ezzel a módosítással egyértelműen megszűnt a motiváció a túltermelésre, a zöld, környezetvédő emberek számára is értelmetlenné vált a túltermelés.
A szolgáltatóváltás után ez egy újabb kiszúrás a lakossági napelem telepítőkkel.
Nézzünk egy érdekes elméleti esetet:
Én ebben az évben több energiát termelek napelemekkel, mint a saját fogyasztásom. A szomszédom (napelem nélküli házban élve) többet fogyaszt az átlagnál. A nálam megtermelt áramot a szomszéd elhasználja. Ehhez a szolgáltató egy kb. 20 méteres vezetéke kell, ami összeköti a házamat és a szomszéd házát a villanyoszloppal.
Ki mennyit keres ezen? Én kevesebb, mint 5 forintot kapok 1 kW energiáért. (Ne felejtsük az szja levonást.) A szolgáltató pedig ezt az 1 kW energiát eladja a szomszédnak 70,1 Ft/kW áron. 5 Ft jár a megtermelésért és 70 Ft a továbbításért? Csak én érzem ezt aránytalannak? Összevetve a napelem pár milliós költségét a 20 méter drót árával. Persze az is igaz, hogy az energiatovábbítást végző cégnek nagyobb a lobbiereje, mint egy-egy napelem tulajdonos magánembernek.
Mivel Paks jelenleg kb. 12 Ft/kW áron termeli az energiát, őket valószínűleg kompenzálja az állam. Hiszen Paks nem lehet veszteséges… De ki fogja kompenzálni a legtisztábban energiát termelő napelemes lakossági mini erőművek tulajdonosait?
Szerintem mindenki tudja a választ.