Napelemes rendszerek kiválasztásának 10 + 1 hibája
1. Napelem rendszer felhasználási módjának megválasztása
Tévhit azt gondolni, hogy a napelemes rendszerek minden energiaforrást tökéletesen helyettesítenek. Természetesen a megtermelt villamos energiával a háztartásban lévő minden egyéb energiaforrás helyettesíthető (fűtés, meleg víz előállítás, világítás stb.), de minden esetben ezt célszerű egy szakember bevonásával optimalizálni. Tehát nem csak a napelem típus, inverter, elhelyezés, de a fő cél is előzetes egyeztetést kíván.
Jó tudni, hogy napjainkban napkollektor gazdaságosabban állít elő meleg vizet, mint a napelem. Az elektromos fűtés viszont – bizonyos esetektől eltekintve – ma már ugyanolyan költséghatékony megoldást jelenthet napelemek használatával, mint egyéb hagyományos vagy alternatív zöld energia bevonásával.
Célszerű tehát ebben is hozzáértő szakember javaslatát kikérni.
2. Nem megfelelő panel típus választása
A napelemes rendszer költségének 55-70%-át a panelek adják, ezért a napelem típus megválasztásánál hazánkban a legfontosabb szempont még mindig az ár.
Léteznek mono és polikristályos, vékonyréteg, félcellás, optimalizált és még sokféle típusú panelek. Van amikor kifejezetten ajánlott az egyik típus, van amikor pedig ez a típus nem megfelelő vagy nem gazdaságos. Ennek eldöntése szakember feladata, nem biztos, hogy az a jó érv, ha „a szomszédom ezt javasolta”.
Elmondható hogy a forgalomban kapható összes napelem megfelelően működik, és élettartamuk is megközelítőleg hasonló. De nem árt tudni, hogy a jobb minőségű (ezáltal drágább) napelemek gyári szórása lényegesen kisebb és idővel kevesebb mértékű a teljesítmény csökkenésük, valamint általában a katalógusban megadott névleges teljesítmény felett teljesítenek. Ez a rendszerek élettartama során akár 10-20% többlet energiatermelést is okozhat.
Érdemes a napelem kiválasztásakor figyelembe venni, amennyiben a márkásabb panel csak 10-15%-al drágább egyszerűbb társainál, célszerű áldozni a minőségi darabokra, mert termelésben, élettartamban és megbízhatóságban is megtérül a némileg magasabb bekerülési költség.
3. Napelem rendszer működési mód választása
Azok közül, akik napelemes rendszer használata mellett döntenek, sokan úgy vélekednek, hogy teljes mértékben le akarnak válni az elektromos szolgáltatóról és önállóan kívánják előállítani a szükséges elektromos energiát.
Ezt kizárólag szigetüzemű rendszerrel tudják megvalósítani. Ekkor a nyáron megtermelt többletenergiát kell eltárolni, amit nagy mennyiségű akkumulátor felhasználásával lehet csak megoldani. Ez sajnos rendkívül költségessé teszi a beruházást. Ráadásul a legjobb minőségű akkumulátorokat is 5-7 évente cserélni kell, ami tovább növeli a kiadásokat.
A hálózatba visszatápláló rendszer esetében az éppen megtermelt többlet energia magába az elektromos hálózatba kerül vissza. Elképzelhető, hogy amikor éppen nyaral és Önnél otthon senki nem használ semmilyen elektromos berendezést, a napelem rendszer által termelt villamos energiát a szomszédja fogja felhasználni.
Ezért azokon a helyeken, ahol van elektromos szolgáltató – még ha elégedetlen is a szolgáltatással – érdemes fontolóra venni a hálózatba visszatáplálás lehetőségét.
4. Inverter típusának megválasztása
Ezt a kérdést két részre kell bontani:
Amennyiben hálózatba visszatápláló napelem rendszer kerül kiépítésre, csak olyan invertert szabad alkalmazni, amelyet a helyi elektromos szolgáltató elfogad, mert csak erre ad engedélyt, és kizárólag ebben az esetben szerelik fel az „adok-veszek” órát. Ugyan ezek a berendezések árai akár jóval magasabbak is lehetnek, mint az egyéb inverterek árai, de ezek műszaki és biztonsági paraméterei megfelelőek.
Amennyiben szigetüzemű napelemes rendszer mellett dönt a felhasználó, egy nem jó minőségű inverter kiválasztása esetén megtörténhet, hogy azt a villamos energiát, amit a rendszer napsütésben megtermel, azt üzemen kívüli időszakban (erősen felhős, esti stb.) az inverter akár jelentős részben el is fogyasztja.
Érdemes olyan invertert választani, mely úgynevezett „standby” funkcióval is rendelkezik, mert amennyiben nincs energia termelés/felhasználás, akkor kikapcsolja önmagát és csak akkor kapcsol be újra, ha ismételten termelés/felhasználás történik.
5. A napelemes rendszerek engedélyeztetésének elkerülése
Olyan inverter használatánál, amelyet a szolgáltató nem fogad el, vagy nem történik meg az engedélyeztetés, ott nem szereli fel a szolgáltató a hálózatba visszatáplálást mérő órát, ezáltal a visszatáplált energia nem mérhető. Ilyenkor – főként a nyári időszakban – amikor többlettermelés van, ezt az energiát a szolgáltató a számla készítésekor nem tudja figyelembe venni.
Másik probléma, hogy a nem elfogadott inverterek általában nem rendelkeznek olyan védelmi eszközökkel, amikor áramszünet esetén nem választja el a hálózattól a feszültséget, ami áramütést okozhat az éppen hibaelhárítást végző személyeknél, ami komoly jogi problémát okozhat a tulajdonosnak.
6. Inverterek méretének megválasztása
A napelem rendszer méretét általában az épület jelenlegi elektromos energia igényéhez méretezik, feltételezve azt, hogy ha későbbiekben megnövekszik az energia igény (pl. klímát szerelnek fel, vagy a gáztűzhelyt elektromosra cserélik), majd akkor fogják bővíteni a meglévő rendszert. Ekkor vagy a meglévő invertert kell nagyobbra cserélni, és az elektromos szolgáltatóval az engedélyezési eljárást újra el kell végezni, vagy egy további önálló rendszert kell kiépíteni, mely szintén a szolgáltatóval történő egyeztetést vonja maga után.
Ezek feleslegesen növelik a költségeket.
Ebben az esetben már az elején célszerű némi többletköltséggel egy nagyobb invertert kiépíttetni, melynél a későbbiekben növekvő igényeknek megfelelően már csak a további napelem paneleket kell felszerelni. Ilyenkor a szolgáltatónál már nincs szükség semmilyen adminisztrációra.
A megoldás előnye, hogy a kezdeti költség alacsonyabb, a későbbi bővítés pedig a növekvő energiaigényeknek megfelelően rugalmasan alakítható.
7. Napelem tájolás, dőlésszög megválasztása
A napelem rendszer maximális energia termelésének egyik feltétele az optimális tájolás.
A napenergia kinyerésére a legmegfelelőbb a déli fekvésű tetőfelület.
Amennyiben ez nem biztosítható, még megfelelő a dél-keleti és a délnyugati felület is. Ilyenkor viszont némi termeléscsökkenéssel kell számolni.
Ennél nagyobb eltérés esetén ugyan még termelni fog a napelem, de már számottevően lecsökkenhet a megtermelt energia mennyisége.
A tető dőlésszöge is számít. Magyarországon 30 – 35 fokos dőlésszög az ideális a napelem rendszer számára. Ha ettől eltér a tető dőlésszöge, némi teljesítménycsökkenéssel számíthatunk az ideális állapothoz képest. Szerencsére a Magyarországon megszokott 40 – 45 fokos tető még nem jár jelentős csökkenéssel.
8. Panelek együttes felhasználása több irányú tetőfelületen
A napelemek a maximális teljesítményüket akkor adják le, amikor a napfény merőlegesen éri a cellákat.
Ettől eltérő tájolás esetén a leadott teljesítmény az eltérés függvényében lecsökken. Hagyományos rendszerek esetén amennyiben több tájolású felületre kerül kiépítésre egy rendszer, az inverter beállítása (munkapontja) mindig a leggyengébben teljesítő táblához igazítja a többi tábla leadott teljesítményét. (Ez érvényes a részleges árnyékoltság esetén is.)
Ezáltal a rendszer soha nem tud maximális hatásfokkal dolgozni. Ebben az esetben megfelelő inverter vagy optimalizált rendszer használatával ez a probléma elkerülhető.
9. Különböző napelem gyártó, panel típus keverése
Minden táblatípusnak van egy úgynevezett „munkapontja”, ami az optimális teljesítmény leadását adja meg. Különböző típus használatánál (pl. egy későbbi bővítésnél) az inverter a különböző munkapontot nem tudja optimálisra beállítani. Így jobb esetben csak az egyik-, rosszabb esetben mindkét típusú napelem a névleges teljesítmény alatt fog termelni.
Ebben az esetben speciális inverter vagy okos rendszer használatával ez a probléma szintén elkerülhető.
10. A napelemes rendszerek méretezési problémái
Nagyon fontos, hogy az adott inverterhez a napelemek típusát és mennyiségét mindig méretezni szükséges. A leggyakrabban használt panelek feszültségének nagysága fordított arányban változik a nap által felmelegített cellák hőmérsékletével. Ezért leggyakoribb hiba a nem megfelelően méretezett rendszernél, hogy a legnagyobb nyári napsütésben, ahol a napcella akár 70-80°C-ra is felmelegedhet, annyira leesik a táblák feszültsége, hogy az inverter leállhat.
Így a rendszer az elvárt energiatermelésnek csak a töredékét képes teljesíteni, tehát a nem megfelelő tervezés anyagi veszteséget is okozhat a felhasználónak.
+1. A napelemes rendszerek megtérülésének irreális elvárása
Rengeteg cikkben foglalkoznak a napelem rendszer megtérülésével. A 2-3 éves megtérülés és a „soha nem térül meg” véglet között változatos számadattal találkozhat.
A napelem árak rohamos csökkenésével a mai megtérülés támogatás igénybevétele nélkül típustól függően 7-9 év lehet.
Ha egy cég, vagy vállalkozó azzal hitegeti, hogy pályázat és támogatás nélkül 4-5 év alatt a rendszer összes költsége megtérül, ne álltassa magát, az ajánlatot tekintse komolytalannak.
Figyelembe véve a napelem panelek minimum 30-40 éves élettartamát, valamint a rohamosan növekvő energiaárakat, az energia önellátás egy jó „közép távú” befektetésnek tekinthető.
Megoldás: előzetes információ gyűjtés, igények, lehetőségek tisztázása, tapasztalt szakember megbízása
Azzal, hogy idáig eljutott az olvasásban, Ön már ismeri a legjelentősebb buktatókat és hibákat, így már könnyen el tudja kerülni ezeket.
Az oldalunkon a napelem árajánlat kéréseket az Ön igényeinek és a műszaki lehetőségeknek megfelelően szakemberek dolgozzák ki, tehát mi segítünk Önnek ezeket a hibákat elkerülni.