A napkollektor bemutatása
Cégünk napkollektor telepítéssel nem foglalkozik, ez a menüpont kizárólag a napelem és a napkollektor különbségét mutatja be. (Sokan keverik a kettőt, egymás alternatívájaként kezelik a két megnevezést.)
A napkollektor a nap energiájából közvetlenül hőenergiát állít elő, azaz meleg vizet készít, amit tavasztól őszig medencék fűtésére, használati melegvíz előállítására és fűtés rásegítésre kiválóan lehet használni.
Amennyiben megfelelően méretezzük a napkollektoros rendszert, akkor akár az épület teljes melegvíz ellátását fedezni tudja májustól szeptemberig.
Napkollektor segítségével az épület teljes fűtése ugyan nem valósítható meg, de jelentős mennyiségű hőenergiát lehet vele termelni, ezáltal az elsődleges fűtési energia (pl. gáz) felhasználása nagymértékben csökkenthető. Enyhébb kinti időjárás esetén a fűtési energia akár teljes egészében fedezhető, a hidegebb téli hónapokban pedig, derűs időjárás esetén fűtésrásegítésre használhatjuk a kollektorokat.
A technikai fejlesztések ma már az elektromos fűtést is olyan gazdaságossá tették, hogy ha épület bontás nélkül vagy a régi fűtési rendszerrel párhuzamosan szeretne kialakítani egy elektromos fűtési rendszert, akkor a napelem rendszer + elektromos fűtés a fűtési költségeit is nullázni tudja.
A hétköznapi tapasztalat
A működését legegyszerűbben a következő módon érthetjük meg: Amikor erősen süt a nap, egy parkolóban érintsük meg egy fekete és egy fehér autó tetejét. Azt fogjuk tapasztalni, hogy a fekete színű autó jóval melegebb, mint a fehér.
Ezt a tapasztalatot a következőképpen használhatjuk hőenergia termelésére: Tegyünk egy épület tetejére egy fekete színű fémlemezt. Minél inkább süt a nap, annál jobban melegszik a lemez. Rögzítsünk a lemezre egy csövet, amiben folyadék (pl. víz) kering. A lemez felmelegíti a csövet, a cső a benne keringő vizet. Már csak azt kell eldöntenünk, hogy a végeredményt fűtésre, vagy csak egyszerűen meleg vízként használjuk.
Ma már e rendszer természetesen ennél az alap modellnél többre is képes. Az így megtermelt meleget hőtárolóba vezetve hosszabb távon is tárolni lehet. És ez az időtartam már nem csak pár óra, hanem akár több nap is lehet. Ekkor persze a hőtároló mérete, szigetelése, kivitelezése sokkal komolyabb és így drágább is.
Télen ugyanúgy működik a kollektor, csak arányosan kevesebb meleget tudunk nyerni vele.
A kialakítás az újonnan épülő házaknál a legegyszerűbb, mert a csövezést, hőcserélőt, szivattyút akkor egyszerűbb elhelyezni. Ennek ellenére utólag is hasznos a kollektor felszerelése, hiszen így is jelentős energiát spórolhatunk meg. Segítségével a fűtési szezon számunkra akár egy hónappal később is indulhat, és egy hónappal hamarabb érhet véget.
A működtetés lehet gravitációs, de ekkor a tárolónak a kollektor felett kell elhelyezkednie. (Mivel a meleg víz a hideghez képest felemelkedik.) A tetőn elhelyezett napkollektor felett nehézkes a kivitelezése, és kevésbé esztétikus. A másik megoldás az, hogy szivattyú keringeti a vizet, ami viszont villamos áramot igényel.
A kialakításra az ár-értékarányt tekintve több megoldás is létezik, a legegyszerűbb – tényleg vízzel működő – otthoni gyártású modellektől a vákuumcsöves speciális festékkel érdesített felületű nagy teljesítményű modellekig.
Mivel a kollektor a szabadban van, ezért téli időszakban fagyveszélyes. Emiatt a rendszert fagyálló folyadékkal kell feltölteni, ellenkező esetben télen vízteleníteni szükséges.