Címke archivum: Fosszilis energiaforrások

Fosszilis energiaforrások

Korunk egyik nagy változása a fosszilis energiaforrások elhagyása és helyettük a megújuló energia valamelyik formájának a használata.

2021 a fosszilis támogatás vége

Napelem vagy villanyszámla? Posted on by

2021-től nincs több fosszilis támogatás

A fosszilis támogatás végeAz Európai Beruházási Bank leépíti a fosszilis tüzelőanyagok finanszírozását. Vagyis, ha valaki fosszilis erőműre kér a banktól támogatást, az olyan fosszilis támogatás, melyre 2021-től már nem lehet pénzt kapni.

Az Európai Unió 2021 végéig abbahagyja az olaj-, gáz- és szénprojektek finanszírozását, ami évente 2 milliárd euró (kb. 670 milliárd Ft) beruházás csökkentést jelent.

Az Európai Beruházási Bank (EBB), az EU finanszírozási részlege megtiltja a fosszilis tüzelőanyaggal kapcsolatos legtöbb projekt finanszírozását.

A tilalom az eredeti javaslattal szemben egy évvel később lép hatályba pár EU-tagállam lobbizásának következtében.

2013 óta az EBB 13,4 milliárd euróval támogatta a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projekteket. Csak tavaly körülbelül 2 milliárd eurónyi projektet finanszírozott.

Az új elvárások értelmében az EBB-támogatást igénylő energiaprojekteknek be kell mutatniuk, hogy egy kilowattóra energiát úgy tudnak előállítani, hogy közben kevesebb mint 250 gramm széndioxidot bocsátanak ki. Ez pedig egy olyan lépés, amely kizárja a hagyományos gázt égető erőműveket.

Tiltás vagy technológiai váltás?

A gázipari projektek továbbra is lehetségesek, de a bank által „új technológiáknak” nevezett módszeren kell alapulnia. Ilyen például a szén-dioxid leválasztás és tárolás, a hő- és energiatermelés kombinálása vagy a megújuló gázok keverése a fosszilis földgázzal.
Andrew McDowell, az EBB energiáért felelős alelnöke azt mondta: „Ez egy fontos első lépés – ez nem az utolsó lépés.”

A földgáz projektek meglehetősen gyakoriak az EU-tagállamokban, mivel a szénnél és az olajnál tisztább alternatívaként tekintenek rá, miközben az országok távolodnak a fosszilis üzemanyagok felhasználásától.

A környezetvédelmi szervezetek üdvözölték az EBB határozatát, de kijelentették, hogy csalódtak az egyéves késés miatt. „Le a kalappal az Európai Beruházási Bank és azon az országok előtt, amelyek keményen küzdöttek annak érdekében, hogy ma megteremtsék a globális referenciaértéket” – mondta Sebastien Godinot, a WWF közgazdásza.

Ezzel helyükre kerülnek a megtérülési értékek is, hiszen ne felejtsük: Jelenleg azért telepítenek sok helyen fosszilis erőműveket, mert óriási pénzek mennek ezek támogatására. A gazdaságos megújuló energia léte ezért vitaforrás mind a mai napig.

Lobbizás

Az EBB döntése az után született, hogy az EU pénzügyminiszterei a múlt héten egyhangúlag támogatták a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projektek finanszírozásának fokozatos megszüntetését az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében.

A finanszírozásról szóló döntést a múlt hónapban tervezték, de a blokkon belüli megosztottság miatt elhalasztották, mivel néhány ország a földgáz finanszírozás folytatását kívánta.

Ez arra késztette McDowell urat, hogy november 5-én levelet írjon a bank jelenlegi 28 részvényeseinek, az EU tagországainak. Ebben javasolja, hogy a fosszilis tüzelőanyagok hitelezésének eredetileg javasolt végét 2020 végétől 2021 végéig tolják ki. Ezért egyébként az Európai Bizottság is lobbizott.

Az EBB-nek ambiciózus céljai vannak a fenntartható pénzügyekkel kapcsolatban. McDowell szerint a bank „meg akarja szabni a mércét”, hogy a bankoknak mércét adjon a Párizs éghajlati megállapodással való szinkronba kerüléshez.

A fosszilis tüzelőanyagok elleni tiltakozások az elmúlt években fokozódtak. Olyan csoportok aktivistái, mint például az Extinction Rebellion, olyan sürgős lépéseket követelnek a kormányoktól, melyek csökkentik a szén-dioxid kibocsátást és megállítják a biodiverzitás csökkenését.

Mutasd meg másoknak is...

Még mindig a széntől függünk.

Napelem vagy villanyszámla? Posted on by

A világnak még mindig a szén a fő energiaforrása.

Szén felhasználás a világban40 év alatt nem változott a világ megdöbbentő függősége a fosszilis tüzelőanyagoktól. Még mindig domináns a szén.

1971 óta minden évben az energiánk több mint 80%-a fosszilis energiaforrásokból származik. Ez még mindig így van, ami két okból is meglepő.

A legtöbb atomerőmű 1971 és 1990 között kezdte el a működését, és a legtöbb megújuló energia park az elmúlt 10 évben épült. Az elmúlt 45 év során olyan sok nem-fosszilis energiaforrást telepítettünk, és mégsem látszik a hatása a táblázatban. Van néhány mód arra, hogy megértsük miért.

Először is, a világ tiszta energiaforrásainak nagy részét elektromos áram előállítására használják. Azonban a villamos energia csak a világ energiafogyasztásának 25%-át teszi ki.

Másodszor, ahogy a gazdag világ egy tisztább energiaszerkezet felé indult, a szegény világ nagy része éppen most kezdte el a modern energiákhoz való hozzáférést. Elkerülhetetlenül a legolcsóbb megoldást választották, amelyek most még a fosszilis tüzelőanyagok. Ez azonban az előrejelzések szerint már nem tart sokáig.

Tehát igen, sokkal több tiszta energiát használunk, mint korábban, de a világ energiaigénye olyan meredeken nőtt, hogy sokkal több fosszilis üzemanyagot használunk, mint a múltban.

A gazdasági növekedés történelmileg a kibocsátások növekedéséhez kapcsolódott. Sok évtizede most először, 2014 és 2016 között a világ teljes üvegházhatást okozó gázkibocsátása változatlan maradt. Úgy tűnik, hogy talán a világ kitalálta a módját, hogy anélkül növekszik, hogy többet bocsátana ki, talán a tiszta energia felhasználásnak köszönhetően.

Sajnos az új előrejelzések azt sugallják, hogy 2017-t a 2016-os évnél több kibocsátással fogjuk befejezni. Ez azért van, mert a gazdag világ nem csökkenti elég gyorsan a kibocsátásait, és a szegény világ (így a szén iránti igény) továbbra is gyorsan növekszik. Eszerint ezek az országok nem tudják átugrani e fosszilis korszakot és azonnal a megújuló energiára alapozni gazdaságukat.

Mindez összhangban van a fosszilis tüzelőanyagok iránti megdöbbentő függőségünk hosszú távú tendenciájával.

Mutasd meg másoknak is...

Hova megy a támogatás?

Napelem vagy villanyszámla? Posted on by

Miért nem kap támogatást a napenergia?

Fosszilis energia támogatásA válasz egyszerű: azért, mert elviszi a pénzt a fosszilis energia támogatás.

Egy új tanulmány szerint a világ összesített GDP-jének a 6,5%-a megy fosszilis energiaforrások támogatására. (2015-ös adat.) A támogatásuk a világban alkalmazott összes támogatásnak a fele.

A jelenlegi energiatermelésünket meghatározó erővel uraló fosszilis energiahordozókkal több probléma is van.

  • Az egyik, hogy szennyezik a környezetet és globális felmelegedést okoznak.
  • A másik, hogy drágák. Nem így gondolja, vagy drágábbnak érzi a megújulókat? Az ok: a fosszilis energiahordozók árát támogatják. Trükkösen és rejtetten, de ez attól még fosszilis energia támogatás.

Egy, a World Development folyóiratban publikált tanulmány szerzői számszerűsítették a megdöbbentő támogatási összegeket. A szerzők az IMF-nél dolgoznak és szakértői a tanulmány témájának.

Mekkora ez a fosszilis energia támogatás?

Nézzük először a végeredményt, majd utána menjünk bele a részletekbe. 2013-ban még csak 4,9 dollár volt a szén tonnánkénti támogatása, ami két év alatt 5,3 dollárra emelkedett. A támogatás sok hátránya mellett az egyik legrosszabb, hogy visszatartják az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló beruházásokat, amelyek a támogatott fosszilis energiaforrásokkal versenyeznek. Ráadásul ezek a támogatások nem a legszegényebb emberekhez jutnak el, ahova pedig eredetileg szánnák őket.

Ha ezt lehet tudni, akkor miért nem szüntették meg még a támogatásokat? A válasz erre egy kicsit bonyolult. A kérdésre adott válasz egy része az, hogy az emberek nem fogadják el teljes mértékben a fosszilis tüzelőanyagok költségeit.

Szóval milyen támogatásról van szó? Nos, ez sem fekete-fehér.

Az átlagember úgy gondolja, hogy a támogatás azt jelenti, a fogyasztók olyan árat fizetnek, amely alacsonyabb a termék alkalmi költségénél (fosszilis energiaforrásnál ebben az esetben).

Mindazonáltal, amint azt a szerzők is jelezték, a költségek pontosabb megfogalmazása magában foglalja: „Nemcsak a szállítási költségeket, hanem a (legfontosabb) környezeti költségeket is, mint például a globális felmelegedés és a légszennyezés okozta halálesetek és általában a fogyasztási javakra kivetett adókat.”

Ez a szélesebb körű támogatás a helyes nézet, mert „tükrözi a fogyasztói árak és a gazdaságilag hatékony árak közötti szakadékot”.

A támogatásnak többféle formája létezik:

  • fogyasztási támogatás (amikor a fogyasztó által fizetett ár alacsonyabb, mint a referenciaár)
  • termelői támogatások (amikor a termelők közvetlen vagy közvetett támogatást kapnak, ami növeli jövedelmezőségüket)

Ezekből a támogatásokból a fosszilis energiaforrások (kőolaj és szén) sokkal nagyobb támogatást kapnak, mint a megújuló energiaforrások.

Földrajzi régiók szerint megnézve az eredményeket megállapították, hogy a fosszilis tüzelőanyagok első három támogatója Kína, USA és Oroszország.

Mi a következtetés, mi a cél?

Az elemzésnek két kulcsfontosságú üzenete van.

  • Először is, a fosszilis tüzelőanyag-támogatások óriásiak, és valamilyen formában mindannyian fizetjük a költségeket.
  • Másodszor, a támogatások részben fennmaradnak, mert nem vagyunk tisztában a méretükkel.

Ez a két tény együttesen, tovább kellene, hogy erősítse a tiszta és megújuló energia ügyét. A tiszta energiaforrásokat nem terhelnének a fosszilis tüzelőanyagokat fenyegető környezeti költségek.

Az egyik szerző, Dr. Coady nyilatkozata szerint az elemzés egyik legfontosabb motivációja a politikai döntéshozók és a nagyközönség tudatosságának növelése volt. Céljuk volt felhívni a figyelmet a fosszilis energia támogatás nagy mértékére és ezek valós társadalmi költségeire.

Azért is különösen érdekes ez az elemzés, mert a Bloomberg korábban megjelent elemzése alapján még ilyen támogatások mellett is 2020 körül várható, hogy a fejlődő országokban (Kína, India) is olcsóbb lesz a megújuló energia, mint a szén.

Ha nem lennének ezek a tradicionális okok miatt meglevő, ma már ésszerű okokkal nem indokolható támogatások, valószínűleg már sokkal előbbre tartanánk a megújuló energia felhasználásában.

Mutasd meg másoknak is...

Ismét a fosszilis energiát támogatjuk

Napelem vagy villanyszámla? Posted on by

A fosszilis tüzelőanyagok támogatása ismét elérte a 2008-as értéket.

Fosszilis tüzelőanyagok támogatásaMindegy mit gondolunk róluk, a fosszilis tüzelőanyagok támogatása olyan magas, mint korábban valaha volt.

A fosszilis tüzelőanyagok hatalmas támogatásának globálisan pontos értékét hihetetlenül nehéz kiszámolni. Nincs igazi következetesség a támogatások meghatározására, vagy hogy hogyan kell ezeket számolni. Ennek eredményeként a fosszilis üzemanyagok globálisan becsült támogatásának számítási mértéke eltérő.

A Worldwatch Institute új elemzése szerint, a becsült érték 523 milliárd $ és több mint 1.900 milliárd $ között lehet attól függően, hogy mi tekinthető támogatásnak, és pontosan hogyan is kell számba venni.

A cikk szerzője, Philipp Tagwerker, a Worldwatch Institute tudományos munkatársa szerint: „A ‘támogatás’ egyértelmű meghatározásának hiánya miatt nehéz összehasonlítani a különböző módszereket, melyeket a fosszilis üzemanyagok anyagi támogatásához használnak. De a különböző megközelítések ellenére is illusztrálja a globális trendeket. A fosszilis tüzelőanyagok támogatása csökkent 2009-ben, 2010-ben nőtt, majd 2011-ben elérte közel ugyanazt a szintet, mint 2008-ban. A támogatások csökkenése szinte teljes mértékben az üzemanyagárak ingadozása miatt volt és nem a stratégiai változások miatt.”

Más szóval, bár a becslések eltérnek. Egyetértés van abban, hogy a fosszilis tüzelőanyagok támogatása visszaállt a 2008-as rekord szintre, mielőtt a pénzügyi válság miatt átmeneti csökkenés következett be. Tehát míg a világ vezetői, beleértve Obama elnököt is arról beszélnek, hogy véget kell vetni a világ egyik leggazdagabb iparágának a támogatásának, nem történt semmilyen tényleges csökkentés.

Miért olyan nehéz kiszámítani a támogatásokat?

Kezdjük ott, hogy a támogatások általában két nagyjából különböző kategóriába esnek: termelési támogatás és fogyasztási támogatás.

Termelési támogatások azok, amikre gondolunk, ha meghalljuk az olajtársaságokra vonatkozó kedvezményes adókat vagy a „tiszta szén” projekteknek adott támogatásokat és hitelgaranciákat. Alapvetően ide értünk mindent, ami csökkenti az energiatermelés költségeit – adókedvezményekkel, hitel segítséggel, támogatásokkal vagy bármi mással.

Fogyasztási támogatás alatt értünk minden olyan pénzügyi mechanizmust, amely csökkenti az energia árát a végső fogyasztók számára. Gondoljunk csak a mesterségesen alacsony benzin árára Venezuelában, vagy akár az otthoni fűtőolaj csökkentett adótartalmára.

Tagwerker szerint a termelési támogatások a gazdagabb, iparosodott országokban a leggyakoribbak. Míg a fogyasztási támogatások a fejlődő országokban gyakoribbak, ahol a lakosság nehezebben engedheti meg magának a fosszilis tüzelőanyagokat.

A fenti érték, a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által becsült 523 milliárd $. A globális fosszilis tüzelőanyagok támogatásának alsó határa csupán a szén, a villamos energia, az olaj és a földgáz 38 fejlődő ország belső fogyasztási támogatása. Ez egyáltalán nem tartalmazza a termelési támogatásokat!

Termelési támogatásokat gyakran becsülik évi 100 milliárd dollárra, mely szám egy a G-20 vezetői, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az IEA, a Világbank, és a Kőolaj-exportáló Országok (OPEC) számára készült 2010 júniusi jelentésből származik. Ez azonban nem tartalmazza az úgynevezett „támogató intézkedéseket” mint például:

  • Exporthitel-ügynökségek (a becslések szerint 50-100 milliárd dollár évente)
  • A fosszilis üzemanyagszállító hajók hajózási útvonalának biztonsági költségei (a becslések szerint 20-500 milliárd dollár / év)

Aztán ott van az externáliák kérdése.

Nézzük a teljesebb képet.

Tagwerker azt állítja, hogy a külső költségeket – amelyek például az erőforrások szűkösségével, a környezet pusztulásával, és az emberi egészséggel kapcsolatosak – szintén figyelembe kellene venni a támogatás kiszámításakor, mivel ezek hiánya mesterségesen csökkenti a fosszilis energiahordozók a valós költségeit.

„Az ilyen megfontolások nélkül a megújuló támogatások költsége 1,7 cent és 15 cent között van kilowattóránként (kWh), mely magasabb, mint a becsült 0,1-0,7 cent kWh-ként a fosszilis tüzelőanyagok esetében.” írja Tagwerker.

„Ha minden költséget figyelembe veszünk, akkor a becslések szerint a fosszilis tüzelőanyagok költsége 23,8 centtel, míg a megújuló energiaforrások költsége mintegy 0,5 centtel nő kilowattóránként.”

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy friss jelentése egy egyedi megközelítést alkalmaz a támogatások kiszámításakor, egy adózás előtti és egy adózás utáni csoportba vonva azokat a termelési és a fogyasztási csoportosítás helyett. Az IMF még hozzátett egy szerény 25 $ tonnánkénti szén-dioxid adót, hogy lefedje a klíma szennyezés külső költségeit. Minden különböző támogatás figyelembe vétele után, az IMF-nek kijött egy óriási összeg, 1900 milliárd dollár évente, ami körülbelül 2,5 százaléka a globális GDP-nek 2012-ben.

Végül Tagwerker az éghajlat szennyezés lencséjén keresztül nézte meg a teljes támogatást.

„Kibocsátási szempontból a globális szén-dioxid kibocsátás 15 százaléka 110 dollár tonnánkénti támogatást kap. Közben ez csak 8 százalékát teszi ki szén árának. Így gyakorlatilag semmissé téve a szénpiacon a kibocsátás csökkentésére tett hozzájárulások intézkedéseit.”

(cleantechnica.com)

Mutasd meg másoknak is...