Hova megy a támogatás?
Miért nem kap támogatást a napenergia?
A válasz egyszerű: azért, mert elviszi a pénzt a fosszilis energia támogatás.
Egy új tanulmány szerint a világ összesített GDP-jének a 6,5%-a megy fosszilis energiaforrások támogatására. (2015-ös adat.) A támogatásuk a világban alkalmazott összes támogatásnak a fele.
A jelenlegi energiatermelésünket meghatározó erővel uraló fosszilis energiahordozókkal több probléma is van.
- Az egyik, hogy szennyezik a környezetet és globális felmelegedést okoznak.
- A másik, hogy drágák. Nem így gondolja, vagy drágábbnak érzi a megújulókat? Az ok: a fosszilis energiahordozók árát támogatják. Trükkösen és rejtetten, de ez attól még fosszilis energia támogatás.
Egy, a World Development folyóiratban publikált tanulmány szerzői számszerűsítették a megdöbbentő támogatási összegeket. A szerzők az IMF-nél dolgoznak és szakértői a tanulmány témájának.
Mekkora ez a fosszilis energia támogatás?
Nézzük először a végeredményt, majd utána menjünk bele a részletekbe. 2013-ban még csak 4,9 dollár volt a szén tonnánkénti támogatása, ami két év alatt 5,3 dollárra emelkedett. A támogatás sok hátránya mellett az egyik legrosszabb, hogy visszatartják az energiahatékonyságra és a megújuló energiára irányuló beruházásokat, amelyek a támogatott fosszilis energiaforrásokkal versenyeznek. Ráadásul ezek a támogatások nem a legszegényebb emberekhez jutnak el, ahova pedig eredetileg szánnák őket.
Ha ezt lehet tudni, akkor miért nem szüntették meg még a támogatásokat? A válasz erre egy kicsit bonyolult. A kérdésre adott válasz egy része az, hogy az emberek nem fogadják el teljes mértékben a fosszilis tüzelőanyagok költségeit.
Szóval milyen támogatásról van szó? Nos, ez sem fekete-fehér.
Az átlagember úgy gondolja, hogy a támogatás azt jelenti, a fogyasztók olyan árat fizetnek, amely alacsonyabb a termék alkalmi költségénél (fosszilis energiaforrásnál ebben az esetben).
Mindazonáltal, amint azt a szerzők is jelezték, a költségek pontosabb megfogalmazása magában foglalja: „Nemcsak a szállítási költségeket, hanem a (legfontosabb) környezeti költségeket is, mint például a globális felmelegedés és a légszennyezés okozta halálesetek és általában a fogyasztási javakra kivetett adókat.”
Ez a szélesebb körű támogatás a helyes nézet, mert „tükrözi a fogyasztói árak és a gazdaságilag hatékony árak közötti szakadékot”.
A támogatásnak többféle formája létezik:
- fogyasztási támogatás (amikor a fogyasztó által fizetett ár alacsonyabb, mint a referenciaár)
- termelői támogatások (amikor a termelők közvetlen vagy közvetett támogatást kapnak, ami növeli jövedelmezőségüket)
Ezekből a támogatásokból a fosszilis energiaforrások (kőolaj és szén) sokkal nagyobb támogatást kapnak, mint a megújuló energiaforrások.
Földrajzi régiók szerint megnézve az eredményeket megállapították, hogy a fosszilis tüzelőanyagok első három támogatója Kína, USA és Oroszország.
Mi a következtetés, mi a cél?
Az elemzésnek két kulcsfontosságú üzenete van.
- Először is, a fosszilis tüzelőanyag-támogatások óriásiak, és valamilyen formában mindannyian fizetjük a költségeket.
- Másodszor, a támogatások részben fennmaradnak, mert nem vagyunk tisztában a méretükkel.
Ez a két tény együttesen, tovább kellene, hogy erősítse a tiszta és megújuló energia ügyét. A tiszta energiaforrásokat nem terhelnének a fosszilis tüzelőanyagokat fenyegető környezeti költségek.
Az egyik szerző, Dr. Coady nyilatkozata szerint az elemzés egyik legfontosabb motivációja a politikai döntéshozók és a nagyközönség tudatosságának növelése volt. Céljuk volt felhívni a figyelmet a fosszilis energia támogatás nagy mértékére és ezek valós társadalmi költségeire.
Azért is különösen érdekes ez az elemzés, mert a Bloomberg korábban megjelent elemzése alapján még ilyen támogatások mellett is 2020 körül várható, hogy a fejlődő országokban (Kína, India) is olcsóbb lesz a megújuló energia, mint a szén.
Ha nem lennének ezek a tradicionális okok miatt meglevő, ma már ésszerű okokkal nem indokolható támogatások, valószínűleg már sokkal előbbre tartanánk a megújuló energia felhasználásában.