Gazdaságos megújuló energia?

Mióta létezik a megújuló energia, folyamatosan előjön beszélgetésekben, hivatalos anyagokban, hogy egyáltalán létezik olyan, hogy gazdaságos megújuló energia?

Minek foglalkozni vele, majd ha elég olcsó lesz, úgyis elkezd magától terjedni. Hiszen tudjuk: a döntéshozók, a lakosság, a cégvezetők olyan energiaforrást fognak használni, ami gazdaságos, ami valóban megéri az árát.

Csakhogy a verseny nem tisztességes. Ismét bebizonyosodott, hogy a hagyományos energiaforrásokat pl. szenet jelentősen támogatják, így nem egyenlő esélyekkel zajlik a verseny.

Képzeljék el, hogy a 100 méteres síkfutásnál az egyik versenyzőnek csak 70 métert kell futnia a célig. (Hiszen őt már régóta ismerjük, szeretjük, megszoktuk… Ennyi előny jár neki.)

Nézzük a tényeket

Egy friss felmérés szerint a világ 20 legfejlettebb gazdaságú országa, a G20 saját, hivatalosan kinyilvánított céljaival ellentétesen cselekszik. Több évtizede már, hogy megállapodtak a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának csökkentéséről. (Hiszen torzítja a piacot, fokozza a globális felmelegedést, lassítja a tiszta energiaforrások terjedését.)

Erre kiderült, hogy éppen ellenkezőleg, egyre növelik a támogatás mennyiségét. Ezt az adatot pont megfelelő időpontban, a G20-ak Japánban esedékes találkozója előtt hozta nyilvánosságra egy londoni központú intézet, a Tengerentúli Fejlesztési Intézet (Overseas Development Institute ODI).

Mivel a Japán csúcs fő témája a globális felmelegedés, az éghajlatváltozás, ezért különösen érdekes az intézet jelentése.

Kutatásuk szerint a G20-ak évente 63,9 milliárd dollárral támogatják a szén felhasználását. Ennek egy része, 15,4 milliárd dollár a költségvetési támogatás, 20,9 milliárd dollár az állami tulajdonú cégek támogatása, 27,6 milliárd dollár pedig a közfinanszírozásba kerül. Ami a leginkább visszás a G20-ak tevékenységében, az a 2009-es állásfoglalásuk, melyben a fosszilis támogatások megszüntetése mellett kötelezték el magukat.

Mi történt közben a háttérben? A 2013-2014-as 17,2 milliárd dolláros támogatás mértéke 2016-2017-re 47,3 milliárd dollárra nőtt. Ez a majdnem háromszorosára történt növekedés lenne a támogatások megszüntetése?

Erre a visszásságra hívta fel a figyelmet Ipek Gencsü, az ODI kutatója is. Miközben folyamatosan nő a kormányokon a nyomás, hogy csökkentség a globális felmelegedést fokozó hatásokat és segítsék a megújuló energia terjedését, ők pont az ellenkezőjét teszik. Ez már önmagában is felháborító, de a helyzet valószínűleg még ennél is rosszabb. A támogatások egy része ugyanis rejtett, túl összetett vagy nem bizonyítható.

A tanácskozás helyszínét biztosító Japán is rossz példával jár elöl. Az általuk nyújtott szénipari támogatás éves szinten 5,2 milliárd dollár. Hihetünk tehát Abe Shinzo Japán miniszterelnöknek, aki a 2018-as találkozón kihangsúlyozta: „a környezetvédelem és a gazdasági növekedés erényes ciklusának felgyorsítására összpontosít.”

Megszűnt a hitelesség

Ezután mi lesz a G20-ak hitelességével? Ha bármilyen hivatalos vállalást tesznek vagy hivatalos nyilatkozatot hoznak nyilvánosságra, ki fogja komolyan venni a vállalásukat?

Lehet, hogy már az egész szénipar megszűnt volna, ha nem támogatnának a kormányok ilyen hatalmas pénzekkel?

Lehet, hogy már senki nem kérdezné a megújuló energia megtérülés értékeit, mert a megújulók lennének a magától értetődő és gazdaságos energiaforrások?

Ki tudja… De a kérdések egyre jogosabbak.