Uniós védővám kínai napelemekre.

Az EU dömpingellenes extra védővám bevezetését határozta el a kínai napelemekre. Ez az első időszakban 11,8%-os, mely a későbbiekben 47,6%-ra nő.

Az Angol Napelemes Kereskedelmi Szövetség értesülései szerint 18 tagállam szavazott a védővám bevezetése ellen, 4-en támogatták, 5-en tartózkodtak. Ez egyértelműen jelzi, hogy az Unió országai nem akarják ezt a vámot, az Európai Bizottság viszont ennek ellenére bevezette.

Sok érthetetlen dolog merült fel ezzel a védővám bevezetésével kapcsolatban.

• Az első rögtön az előző számokból adódik. Hogyan lehet, hogy a tagállamok akarata ellenére bevezetésre került ez a vám?
• A felmérések szerint kb. 8.000 gyártói munkahelyet védenek meg ezzel az intézkedéssel és több, mint 200.000 kivitelezői munkahelyet viszont felszámolnak. Ennek így van értelme?
• A jelenlegi energiaárak már így is magasak, de a napelemek által termelt áram már versenyképes a fosszilis termelésű árammal, csak éppen környezetszennyezés nélkül. Most inkább térjünk vissza a szénerőművekhez?
• Több országban mostanában kezdtek elterjedni a napelemes, környezetbarát erőművek. Kinek lehet érdeke, hogy egy 47,6%-os extra áremeléssel kivégezze ezt a piacot?

Kína válasza már szintén megszületőben: Bejelentették, hogy Kína büntetővámokat készül bevezetni az Unióból importált borokra valamint a közép és felső kategóriás autókra.

A kínaiaknak van humoruk, ugyanis a bevezetendő büntető vámok indoklása szinte szó szerint megegyezik a Uniós napelem védővám indoklásával, hogy az Uniós döntéshozók egyértelműen lássák, miért most bünteti őket Kína. Ez két ország kínai exportját érinti rendkívül kellemetlenül. Franciaországot a borok miatt, Németországot a Mercedes és a BMW miatt.

A következmények

Ez a viszontvám csak Németországban kb. egymillió ember munkahelyét sodorná veszélybe. Valószínű, hogy ez után ez a két ország minden erejét beveti a napelemes szövetségek által már sokszor megkérdőjelezett vámok megszüntetése ügyében.